Gipszkarton – A modern belsőépítészet egyik legfontosabb eszköze

Egy kis gipszkarton történelem.

A gipszkarton története az 19. század második felében kezdődött, amikor az angol kémikus, Sir Augustine Sackett 1888-ban előállította a gipszkartonlap elődjét: belül gipszből és több réteg kartonból álló 32X36 cm-es farost lemezeket. Az Egyesült Államokban már az 1900-as évek elejétől már alkalmazták nagyvárosokban, de igazi elterjedése az 1930-as évekre tehető, majd az 1950-es évektől már Európában is fellelhető volt. Az első változatok vastagabbak és nehezebbek voltak, ezen kívül nedveséggel szemben kevésbé voltak ellenállóak. Telepítésük és rögzítésük is nehézkes volt még, a korszerű technológiákra még várni kellett.  Az iparosodás felgyorsultával és az építőipar és a technológia fejlődésével a gipszkartonokat jelentősen továbbfejlesztették, hogy jobban megfeleljenek az építészeti igényeknek és a felhasználói elvárásoknak. A modern gipszkartonok könnyűek, erősek, vízállóak és könnyen szerelhetőek, ami lehetővé teszi széles körű felhasználásukat az építészetben és a belsőépítészet területén.

Magyarországra azonban csak a rendszerváltás után törtek be, kiszorítván az addig belsőépítészetben használatos pozdorja és faforgácslapokat – mindenki örömére! A gipszkarton, mint új építészeti megoldás nagyon gyorsan elterjedt, pillanatok alatt kiszorította az elődeit a piacról. Nézzük meg, mi az oka ennek a gyorsan jött diadalnak?

A gipszkarton előnyei:

A gipszkarton kiválóan alkalmas belsőépítészeti felhasználásra, számos előnye van az építőipar számára. Lássuk ezeket!

1. Kiváló építési tulajdonságok: Mivel a gipszkarton könnyű és rugalmas, könnyen alakítható és telepíthető, és vakolható. Ezen tulajdonsága miatt a gépészeti elemek – pl világítás- könnyedén elhelyezhetők benne. Építési tulajdonságait tekintve fontos, hogy lényegesen könnyebb, mint a tégla, ami megkönnyíti a szerelést és csökkenti az épület súlyát. Ez különösen fontos, ha olyan helyeken kell építeni, ahol az épület szerkezete korlátozott.
2. 2. Hangszigetelés: Megfelelő rétegű gipszkarton panel használata esetén kiváló hangszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik.
3. Tűzállóság: A gipszkarton jelentős tűzállósággal rendelkezik, ami fontos szempont az építészetben- jelentősége miatt erről később írok!
4. Környezetbarát: A gipszkarton környezetbarát anyag, mivel természetes alapanyagokból készül, alacsony energiafelhasználással gyártják, újrahasznosítható, és tűzállósági tulajdonságai segíthetnek csökkenteni a környezeti kockázatokat.
5. Klimatizáló hatás: A gipszkarotn szívóképessége révén képes nedvességet felszívni a környezetből, így hozzájárulva a páratartalom szabályozásához, ezáltal segíthet csökkenteni a penész és a páralecsapódás kockázatát a belső terekben, ami hozzájárul a lakók egészségéhez és a belső környezet minőségéhez. Ide tartozik továbbá, hogy a gipszkarton viszonylag jó hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik, ami segíthet megtartani a hőt a belső terekben. Ezáltal a gipszkarton falak és mennyezetek hozzájárulhatnak a belső hőmérséklet stabilizálásához, így növelve a lakók komfortérzetét és csökkentve a fűtési és hűtési költségeket.
6. 5. Egyszerű beépíthetőség: Mivel a gipszkartonszerelés relatív egyszerű, házilag is könnyedén kivitelezhető, így jelentős költségmegtakírást érhető el használatával.

Hogyan kell gipszkartonozni?

A gipszkarton felrakása viszonylag egyszerű, akár házilag is kivitelezhető folyamat! Aki érez magában kellő elszántságot és szeretné a munkadíjat is megtakarítani, számos videót érhet el különböző internetes felületeken, amelyek lépésről lépésre mutatják be a tennivalókat. Nézzük, milyen lépései vannak a helyes rögzítésnek!

1. Váz előkészítése, kialakítása: A gipszkartont speciális vázszerkezetre kell felerősíteni, amely akár fémből, akár fából is készülhet. A váz kialakításához a kifejezetten erre a célra gyártott gipszkartonprofil használatos. A gipszkarton vázszerkezetét a falhoz, a mennyezethet vagy az aljzathoz szükséges rögzíteni.
2. Gipszkarotnok méretre vágása. Ehhez nem feltétlenül szükséges speciális eszköz, mivel a gipszkarton könnyen törhető bevágást követően. A magasabb precizitás érdekében azonban lehet vásárolni kifejezetten erre a célra használatos gipszkarton fűrészt.
3. Lapok rögzítése: A gipszkartonlapokat a kifejezetten erre a célra kapható gipszkartoncsavarokkal a vázra kell rögzíteni.  A felületi feszültség miatt ajánlatos a csavarozást a lap oldalának közepénél elkezdeni és a szélei felé haladva folytatni. A csavarok egymástól lévő ideális távolsága 20-25 cm.
4. Hézagok eltüntetése: A lapok közötti hézagokat hézgatkitöltő anyaggal kell kitölteni és simítani, glettvassal vagy spaknival felhordva, hogy egyenletes felületet biztosítsanak a későbbi festéshez vagy a tapétázáshoz. Élvédő sínek elhelyezése, újabb glettelés, majd csiszolással zárul a folyamat.
5. Befejező munkák: Végül festhetjük, tapétázhatjuk vagy burkolhatjuk a gipszkarton falakat, attól függően, hogy milyen végeredményt szeretnénk elérni.

Mitől különleges ez az anyag?

A kérdésre a választ a kémia adja meg. A gipszkarton fő összetevője a gipsz, amely kémiai szempontból kalcium-szulfát dihidrát formájában jelenik meg. A kalcium-szulfát dihidrátot természetes gipszkőből vagy műveletlen mészkőből nyerik, majd megfelelő feldolgozási folyamatokon keresztül alakítják át a gipszkarton gyártásához szükséges formába.Az anyag gyártása során a gipszkőt porrá őrlik, majd vízzel keverik, hogy gipszhab keletkezzen. Ezt a gipszhabot aztán speciális papírra vagy kartonra öntik és szárítják, hogy a végső gipszkartonlapokat kapják meg. Ugyanakkor a gipszkarton gyártásához általában más összetevőket is hozzáadnak, például cellulózrostokat, amelyek javítják a lapok mechanikai tulajdonságait, és segítenek megakadályozni a repedések kialakulását. A gipszkarton lapok gyakran védőréteggel is rendelkeznek, amely lehet alumínium vagy más anyag, ami növeli a lapok ellenálló képességét és védi azokat a nedvességtől és a károsodástól.

De mitől lesz tűzálló a gipszkarton?

Mivel a gipszkarton egyik fő előnye tűzállósága, fontos megértenünk, hogy minek köszönhető ez a tulajdonsága. A gipszkarton tűzállóságát elsősorban az alkalmazott anyag, a gipsz kémiai összetétele és fizikai tulajdonságai biztosítják.  A gipsz önmagában a nem éghető anyagok közé tartozik. Amikor pedig a gipszkarton hő hatásának van kitéve, alapanyaga a kalcium-szulfát dihidrát hő hatására víztelenítési folyamatot (dehidratálódást) hajt végre. Ez a folyamat energiaigényes, és a fal felületén lévő hőt elnyelve lelassítja vagy megakadályozza a tűz továbbterjedését a falon keresztül. Fontos továbbá, hogy a gipszkarton 20 % kötött kristályvizet tartalmaz, ami szintén hozzájárul a tűzállósághoz. Amikor hő hatására a gipszkartonból elpárolog a víz, az a párolgás által hűti a gipszet és csökkenti a fal hőmérsékletét. A gipszkarton tűzállósága jelentősen függ a lapok vastagságától. Általában minél vastagabb a gipszkarton, annál nagyobb a tűzállósága, mivel több anyagot kell vízteleníteni, ami több időt vesz igénybe.

Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy a gipszkarton tűzvédelmi tulajdonságai segíthetnek megelőzni a tűz terjedését és minimalizálni annak veszélyeit egy épületben.

Milyen fajtái vannak a gipszkartonnak? 

Normál gipszkarton:

Alapvetően száraz helyeken lehet alkalmazni, ahol a relatív páratartalom maximum 70 % lehet, azaz: vizes helyiségekben ez a fajta nem ajánlott. Alapvetően válaszfalak, álmennyezetek, tetőtér beépítések burkolóanyagaként, illetve szárazvakolatként használható.

Impregnált gipszkarton:

Nedves helyiségekben is használható, mivel ezekben vízfelvételt gátló adalékanyagok találhatók, emiatt az impregnált lapok vízfelvétele jelentősen kisebb a normál gipszkarton lemezekénél. Alapvetően olyan helyiségekben lehet megfelelő, ahol a relatív páratartalom csak időszakosan haladja meg a maximum 75 százalékot. Érdekesség, hogy a kiszáradást követően a felület nem károsodik. Ezt a megoldást ezért alkalmazhatjuk közösségi WC-kben, kulturális intézmények és kereskedelmi épületek mosdóiban, vagy lakások, hotelek, irodák kis páraterhelésű vizesblokkjaiban is.

Tűzgátló gipszkarton:

A mindenkor hatályos tűzvédelmi előírásoknak megfelelő anyag, melyet tűzvédelmi burkolatok készítéséhez, tűzvédelmi aknafal készítéséhez vagy a tetőtér tűzvédelmi előírásainak megfelelően történő beépítéséhez is használható. A tűzálló gipszkarton általában különleges adalékanyagokat tartalmaz, amelyek növelik az anyag tűzállóságát és hőállóságát. Ezek az adalékanyagok lehetnek például üvegszál, szerves szálak vagy tűzálló adalékanyagok, amelyek segítenek a gipszkartonnak még hatékonyabban ellenállni a tűznek és a magas hőmérsékletnek.A tűzálló gipszkartonoknak általában vannak különféle tűzállósági osztályok és fokozatok, amelyek meghatározzák, hogy mennyire ellenállnak a tűznek bizonyos időtartamon keresztül. Például vannak olyan típusok, amelyek 30 perces, 60 perces vagy akár 120 perces tűzállóságot is biztosítanak. Fontos megjegyezni, hogy bár a tűzálló gipszkartonok nagyobb tűzállósággal rendelkeznek, mint a hagyományos gipszkartonok, ezeknek az anyagoknak is vannak határaik, és nem tekinthetők teljesen tűzmentesnek.

Gipszkarton felhasználási területei:

Válaszfalak:

A gipszkarton ideális válaszfalak kialakítására belső terekben. A könnyűsúlya és könnyűszerkezete miatt könnyen szerelhető és alakítható, lehetővé téve a gyors és hatékony térkihasználást.

Álmenyezetek:

A gipszkarton gyakran használják álmennyezetek kialakítására. Ezek lehetnek egyszerűen síkfelületek, vagy akár díszítőelemek is, amelyek segítségével különböző stílusokat és atmoszférákat hozhatunk létre az adott helyiségben.

Belső falfelületek burkolása:

A gipszkarton alkalmas belső falak burkolására is. Lehetővé teszi a falak egyenletes és sima felületének kialakítását festéshez, tapétázáshoz vagy más burkolási módszerekhez.

Kültéri homlokzatok:

Különleges időjárásálló gipszkartonokat is kifejlesztettek, amelyek alkalmasak kültéri homlokzatok kialakítására. Ezek az anyagok tartósak és ellenállnak a nedvességnek és az időjárási viszonyoknak.

Csak óvatosan bánjunk vele! Így a blog vége felé szeretném kiemelni és felhívni a figyelmeteket, hogy a gipszkartonok szállítása és tárolása során nagyon fontos óvatosan eljárni annak érdekében, hogy elkerüljük az anyag sérülését. A gipszkartonlapok törékenyek, és könnyen megrepedhetnek vagy megsérülhetnek, ha nem megfelelően kezelik őket. Ezért fontos óvatosan bánni velük a szállítás és tárolás során. A gipszkartonokat a szállítás során lehetőleg vízszintes helyzetben kell szállítani, hogy elkerüljük a lapok meghajlását vagy sérülését. Szükség esetén támasztók vagy rögzítők segítségével stabilan kell rögzíteni őket a szállítójárműben. A gipszkartonokat száraz, jól szellőző helyen kell tárolni. Fontos, hogy ne érjenek közvetlen napsugárzást vagy nedvességet, mivel ezek károsíthatják az anyagot. Továbbá, a lapokat ne tároljuk egymásra pakolva, mert ez a sérülésüket okozhatja. Végezetül pedig felhasználás előtt mindig ellenőrizzük a lapokat a sérülések vagy repedések szempontjából, és kerüljük a sérült lapok használatát, mivel ezek rontják a végeredményt!

Végül pedig egy kis érdekesség! Tudtátok, hogy gipszkartonból akár bútorokat, sőt boltíveket, oszlopokat stb is lehet készíteni némi kreativitás és fantázia segítségével? Ezekkel a gipszkartont felhasználó belsőépítészeti megoldásokkal az mellett, hogy különleges, egyedi hangulatot lehet adni egy lakásnak komoly megtakarításokat is el lehet érni!

A csomeszigeteles.hu oldalon valamennyi itt bemutatott gipszkarton elérhető azok minden szerelvényével (vázprofil, gipszkartoncsavar) együtt. Készletünkön tűzálló, normál és impregnált lapok is elérhetők! Amennyiben bizonytalan abban, hogy melyik típus lenne megfelelő az Ön igényeinek leginkább, úgy térjen be üzletünkbe ahol munkatársaink segítenek!

Előző blogunk A ZSINDELYTETŐ: KÖNNYEBB MEGOLDÁS, KISEBB KÖLTSÉG, MUTATÓS VÉGEREDMÉNY -->